Blog témák

Alkotok mindkét szoftverrel és tanítom is mindkettőt, és azt is látom, hogy számos cég teszi fel a kérdést, hogy melyiket válassza a kettő közül, ha épületgépészeti tervezést szeretne szoftveresen megoldani. És őszintén jogos kérdés, mert számba véve néhány fő szempontot, a kimenet, a végeredmény múlhat rajta. Persze vannak még alternatívák, hiszen a szoftverpiac telített és sokszínű, de erről majd később.

Lássuk a szempontokat:

Tény, hogy mára mindkét szoftver professzionális. Az ArchiCAD, azaz a Graphisoft jóval előbb kezdte már az építészeti témát is, de AutoCAD alapokon a Revit is kinőtte magát, és nagyszerű megoldásokat kínál a teljes BIM tervezéshez.

Építészeti szempontból most nem hasonlítom össze a kettőt, tehát a kontrasztot az épületgépészeti szerkesztés adja.

tudás szerint:

Revit jobb (nem sokkal, de több megoldást kínál a szakág számára)

logika szerint:

ArchiCAD logikusabb (de tanulás és gyakorlás után a Revit is nagyszerűen használható)

felhasználói felület szerint:

az ArchiCAD sokkal kellemesebb és érthetőbb. Nincs benne száz felugró ablak, meg még egy beállítás, meg még egy módosító művelet … A Revitben nagyon AutoCAD szagú minden. Fapados külső, itt ikonok, ott szöveges gombok, aztán belső menük. Vagy épp a tervtallózóban kell beállítani valamit, amire ugye senki se gondolna. Szóval bonyolult. És ez azért bosszantó, mert amúgy fantasztikus választ adna a szakági tervezésben feltett kérdésekre.

tervezői elemek, parancsok, lehetőségek szerint:

az a vicces, hogy mindkettőben benne vannak azok a parancsok, amelyeket tervezés közben használnál. De például az ArchiCAD-ben annyira értelmezhetetlenül külön van minden, hogy a legtöbb felhasználónak nincs kedve nyomozni, hogy melyik elemet hol találja. Például: az alap tervezői felületen nincs kihelyezett gépészeti eszköztár. Persze a nyitófelületen kiválasztható a gépészeti sablon és akkor van, de általában az építészeti sablonból indul mindenki, szóval ez már probléma. Aztán ott van a berendezések, szaniterek kérdése. Hol vannak? A bútoroknál. Aztán a csőhálózat szerkesztése: strangot akarsz? Áh, felejtsd el. Egyből nem lehet csak úgy.

Jó, tudom, most többen felharsannak, hogy dehogynem. Igen, igen, ha már tudod, hogy hol keresd, vagy hogyan oldd meg, akkor könnyű muzsika. Aki életében még nem látott 50-40 PVC Y ágat, annak mondd már el, hogy miért 87,5° a szokásos derékszögű PVC könyök, vagy miért jobb a ferde ajkas tömítés, mint az egyszerű O gyűrű!

A Revitben meg végre minden adott és nagyjából egy helyen van. Profi a tematikus menükialakítás. Bár egyértelműen amerikai gondolkodást és szabványokat tükröz a tartalom, azért hamar felfogható a felépítése és aztán jöhet a borzalom. A borzalom pedig a részletekben rejlik, ahogy fent már olvashattad.

saját felület, saját csőtípusok, saját rendszerek beállítása:

Hát ez katasztrófa. Hogy tényleg nem volt senki, aki odaállt volna a programozó mellé és mondta volna neki, hogy van kb 6-8 féle alaptípus, amit használunk és ott majd mazsolázunk a további beállításokban? Az ArchiCAD-ben ez a világ szegényes, azaz kidolgozatlan, leginkább a felhasználóra bízza. A Revitben meg annyira amerikai, hogy nekünk itt semmi haszna. Teljesen más csőméretek, más szabványok, más anyagok, más jellemzők, minden más. Tehát mindent nekünk kell beállítani kb 5 különböző helyen. És ezt úgy, hogy amúgy egész összeszedett rendszerről van szó. Elkeserítő, hogy ami ennyire jó, az hogy lehet mégis ilyen emészthetetlen. Tehát a két szoftver megosztva áll a dobogón aranyéremmel úgy, hogy közben egyformán utálod majd. De emiatt nem érdemes a billentyűzettel verni a monitort, mert esetleg megsérülsz közben és nem olyan könnyű az ütközet közben kiesett ESC és F9 billentyűket pótolni úgy, hogy a már jól felépített íróasztali dizájnod megmaradjon, amelyet hosszú idő alatt alakítottál ki tapadós cetlikből, hegyezetlen ceruzákból, nem fogó tollakból, összegyűrt és hajtohatott tervlapokból és a gyerek rajzaiból.

a nyelv:

Az ArchiCAD azért végülis hazafelé kacsint, van magyar nyelvű változat.

A Revit nem magyar. Magyar? Nem. Nem Revit. Revit nem lenni magyar. Bár én például nem hiányolom, mert úgyis már minden angol vagy német és a szakmai nyelvet legalább lehet gyakorolni (Zusammenfassung vs Assembly vs szerelvény) (Schmetterling vs Butterfly vs vajrepülő).

verziók változása:

Látható, hogy az ArchiCAD jóval régebbi, tehát az utóbbi időben kb az utolsó 8 változat már nem tér el annyira egymástól.

Nem úgy a Revit. A 2017 változat óta minden verizóban hozott valami felületi és háttérmotor változást, ami nem segít a fájlkommunikációban. Ennek ellenére nagyon jól használható, csak tudni kell, hogy mibe konvertálj. És itt jön még be a képbe az elátkozott IFC fájltípus.

IFC fájltípus:

(mi az IFC? Itt a legérthetőbb magyarázat)

Az ArchiCAD is feldolgozza az ifc-t, de beilleszteni sokszor problémás. A Revit szépen, ügyesen importálja és még szelektíven exportálja is, ha arra kérjük, tehát tud olyat, hogy kapunk egy építészeti tervet, amit csak “érinthetetlenül” beillesztünk a munkatérbe (projektbe), aztán belerajzoljuk a magunk gépészeti tervét és csak azt adjuk vissza. Hiszen a generál mit kezdene a saját tervével kétszer? Így csak a miénket importálja a teljes építészetbe és kész. Szép, okos, egyszerű. (Annyira nem egyszerű, de megtanulható).

dokumentáció szerint:

Az ArchiCAD szép és jól kialakított dokumentációs felülettel rendelkezik (bár itt is érthetetlen, hogy mi a csodát akartak ezzel a publikálási mizériával) és a listázás, kimutatás, konszignáció is remekül működik, tanulható és aztán formázható is.

A Revit dokumentációs felülete teljesen más logikát követ. Ez is olyan, mintha AutoCAD-ben szerkesztenénk vonalakból és szövegből táblázatot. Fapados, sok ablakon és beállításon rágod át magad, mire megérted és összeáll. Aztán persze ez is szuper, de ember legyél a talpadon, ha kibírod a végéig, hogy ne fuss három izzasztó kört a jeges esőben a háztömb körül ordítva és mantrázva, hogy “mindjárt sikerül, mindjárt sikerül”!

operációs rendszer és rendszerkövetelmények:

Mindkettő van MAC-re és Windowsra is.

A rendszerigény nem kicsi, de a Revitnél nem olyan vészes, mivel a renderre nem fektettek túl nagy hangsúlyt (ArchiCAD rendszerigény és Revit rendszerigény).

az ár és a licensz:

Uh, ez fáj a legjobban mindenkinek.

A két termék nagyjából egy árban mozog. Az Autodesk ugyan bevezette a tokenes bérlés lehetőségét, de így is rendesen megkéri az árát. Jó, ér is ennyit a szoftver, de tisztában kell lenni azzal, hogy mindkét szoftver esetében megveszed a teljes tartalmat: építészet, konstrukciós tervezés, épületgépészet, egyéb szakágak és esetleg látvány. Én nem csodálkozok, hogy sokan a SketchUp-ban keresik a menekülő utat. Ezt nem javaslom, de megértem.

Mindkettőnél vannak különböző licensztípusok és szigorúan ellenőrzik is, hogy nehogy a rosszat használd, amit neked nem szabad. Természetes, az ő szellemi termékük, jogos, hogy védik, ezzel nincs baj.

Összefoglalva:

Biztosan sok mindenről nem beszéltem. De látható, hogy fej-fej mellett haladva erős mindkét szoftver. Melyiket válaszd épületgépészeti modellezéshez?

Ha most indulsz és csak erre kell, akkor a Revit. Viszont, ha már van ArchiCAD-ed és elég elvetemült vagy, akkor az is jó lehet ebben a szakágban, csak sokat kell vele foglalkozni.

Árban 1-2-3 évre mindegy. Ha csak néha használod, akkor Revit tokenes licensz.

Ha a fájlkommunikációs társaid (generálos, építész, elektromos tervező, stb) az ArchiCAD-et használja, akkor nagy előny, ha te is. Ha viszont sima ügy az ifc, vagy a többiek is a Revitet használják, akkor egyértelműen Revit.

Ha a szelektív fájlkommunikáció előny (lásd fent), akkor Revit.

Ha AutoCAD-ből bénáztok össze alaprajzokat 2D-ben, amit utána úgyis újra megrajzoltok (még most is sokan csinálják, elsírom magam), akkor Revit.

Ha épületmakettet akartok 3D nyomtatni, akkor mindegy.

Ha látványtervezőbe akartok átemelni (mindkettőnél ajánlott), akkor mindegy.

Csoportmunka? Mindkettő tudja.

Beépülő modulok? Van bőven, de talán a Revitnek nagyobb a kiegészítő listája (nézz utána).

Konklúzió (tök jó ez a szó):

Vannak még versenyzők a kérdésben, több szoftver próbálkozik és némelyik egész jó, de olyan összetett és speciális választ, mint ez a kettő, nem ad egyik sem. Tudom, most vannak, akik megint nekemfeszítik magukat, hogy miket beszélek, de nyugalom. 20 év alatt én is láttam már sok mindent és sok mindent nem. A piac és a lehetőségek mindig változnak, szóval eltérő válaszok adhatók arra kérdésre, hogy kinek mi felel meg és mi éri meg. Lépj be egy pékségbe és válassz kiflit. Ha a következő vevő az ikertestvéred lenne, akkor sem biztos, hogy ugyanazt választaná, mint te és ez ettől csodálatos.

A tanácsom: mérlegelj! Írd fel papírra tételesen, hogy mit akarsz csinálni! Próbálj előre gondolkodni és nagyjából határozd meg, hogy mikor és mennyit használnád a szoftvert! Ha fájlokat kapsz, kérdezd meg, hogy ott milyen szoftvert használnak és ezt hogyan szokták kommunikálni (export-import)! Mennyi pénzed van szoftvert vásárolni?

És a TA-NU-LÁS! 🙂 Autodidakta tutoriálokból indiai akcentussal hallgatni angol szöveget és közben azt se tudni, hogy mire kattint, milyen billentyűt nyomott … Pfff, nem a könnyebb út. Egyszer iratkozz be egy tanfolyamra, tanuld meg rendesen, a többi már menni fog!

Remélem, segítettem egy kicsit!

Tanfolyamok? ArchiCAD tanfolyam és Revit tanfolyam a CadProfesszornál.