A Fusion 360 szoftverben is, ahogy a legtöbb parametrikus műszaki modellezőben háromféle modelltípus létezik. Illetve négy, ha a lemezalkatrészeket külön vesszük, vagy akár több is, ha a szerkezeti elemeket is külön értjük, de mivel a lemezalkatrész is tömör és a szerkezeti elemek is tömörek, ezért egyértelműen tekinthetők hagyományos modellnek, és így valóban három típus van.
Szilárd test, vagy általános/hagyományos modell:
Van tömörsége. Ilyen egyszerű. Ha csőszerű, akkor is van tömörsége, ami a csőfal. Másképp: a határoló felületek között van 100% kitöltés. Most ne keverjük bele a 3D nyomtatást, mert az ezt a kitöltést fogja változtatni az Infill értéke szerint.
Tehát lehet egy darab acéltömb, egy hajtogatott lemez, egy üvegcső vagy egy műanyag doboz, az szilárd test, mert a felületei között van tömör kitöltés.
Felületmodell (Surface model):
A felületmodell egyértelműen abban különbözik a szilárdtest modelltől, hogy csak felületei vannak, de nincs tömörsége, nincs belső kitöltése.
Lehet-e belőle szilárd test? Vagy okozhat-e problémát, hogyha nem szilárd test? A válaszok: igen, lehet belőle szilárd test. Nem feletétlenül okoz problémát, hogy nem szilárd test, viszont nehezebb vele dolgozni, ha meg akarjuk munkálni, vagy 3D nyomtatni akarjuk (ez sem feltétlenül igaz, mert nagyban függ a feldolgozó programtól és szerszámgéptől).
Mesh modell:
A mesh modell mindkettőtől különbözik. Első sorban a mérések “könnyítésére” alkalmas, mert végeselem lesz a kimenet, tehát apró háromszögekre bontja a modellt, amin utána képes számolni a rá eső terhelést is. 3D szkennelésnél is sokszor mesh jön létre a beolvasott pontok között.
Hasznos-e nekünk a mesh modell? Igen, ha mérni, vizsgálni akarom. Nem, ha szerkeszteni akarom, mert az már olyan technikát és rendszert (hardver+szoftver) igényel, hogy atomerőmű kell hozzá és nagyon sok türelem. Tehát erre is igaz, hogy ha megmunkálni, előállítani szeretném, akkor előbb konvertáljuk szilárdtest modellé.
A Fusion 360 szoftverben mindegyik elkészíthető, importálható, megnyitható és exportálható, menthető, alakítható a megfelelő parancsokkal. Egyik a másikból konvertálható is.
További segítség, hogy tiszta legyen, hogy melyikkel dolgozunk (mert látványra lehet ugyanolyan a szilárdtest modell és a felületmodell), a szoftver a Tallózóban (Browser) el is különíti az ikonokkal és a mapparendszerrel is.
Ez itt a szilárdtest modell felülete:
Ez itt a felületmodell felülete:
Ez itt a mesh felülete:
Form:
Van még egy olyan negyedik formátum, amely igazából mesh modell, de másképp dolgozza fel a modellt és másképp is alakítható: Form. Ez teljesen olyan, mint a Blender-ben, a Maya-ban, 3DSMax-ben, Rhino-ban.
Van egy formánk, ami “szabadon” alakítható (azért van korlátja) és egészen amorf geometriákat is alkothatunk. Ez is konvertálható, de sokszor nem túl sikeres az átalakítás.
Ez itt a Form felülete:
Végezetül:
Ha a modellt nem csak modellként akarod felhasználni, azaz nem csak tervezésig, vagy fájlkommunikációig viszed, hanem gyártani is akarod, akkor javasolt a szilárdtest modell vagy legalább a felületmodell. A Fusion különösen szereti, ha szilárdtest modellel dolgozhat a CAM szimuláció közben, azaz a gyártástervezési felületen, legyen az CNC marás, CNC eszterglálás, CNC (lézer)vágás, CNC mérés, 3D nyomtatás.
Blog témák 
Leave a comment